Az Ahol a folyami rákok énekelnek című regény inkább mondható mesés, mint hihető, hiteles történetnek. Emberábrázolása nem túl árnyalt, egyes részletek nem elég kidolgozottak, több ponton mesés fordulatok viszik tovább a cselekményt. Mégis magával ragadóan van megformálva, vitathatatlan az eredetileg zoológus Delia Owens elbeszélői ihletettsége, izgalmas a krimibe illő szál. A 2018-as megjelenésű amerikai bestseller főszereplője, Kya Clark, „a lápi lány” története különleges vidéken játszódik, a város határán túl, az óceánpart és a mocsárvidék, ember és vadon, ég és föld között.
Irodalmi szempontból hálás helyszín a láp, mint az elveszett paradicsom, az érintetlen éden, a gyerekkor, a teljesség, ember és természet egységének szimbóluma. Filmes szempontból is, látképnek is hálás téma: az idén megjelent azonos című mozifilm látványvilága dramaturgia és színészi játék nélkül is elvisz néhány csillagot. Bestsellert vászonra vinni ugyanakkor kockázatos vállalkozás, mert legalább olyan jól kell tudni tálalni a történetet filmnyelven, mint a könyvben irodalmi eszközökkel. A filmes forgatókönyv szerzőjének nagyon jó arányérzékkel kell átírnia, megvágnia, itt-ott módosítania az eredeti történetet. A rendező Olivia Newmannek mindez csak didaktikus vagy épp kissé giccsbe hajló jelenetekkel sikerült. A főhőst alakító színésznő (Daisy Edgar-Jones) játéka ellenben élő, nagyon jól áll neki az elszigetelt, önellátó csodabogár lány szerepe. És bár a film még inkább fekete-fehér karakterekkel operál, ez a (láp)romantikára éhes néző számára korántsem zavaró.
A könyv alapvető kérdése az ’50-es, ’60-as évek rasszista Amerikájában, hogy mi a társadalmi kitaszítottság és egy kívülállónak mi mindent kell feladnia a szabadságáért. A könyv szól egyrészt a társadalmi előítéletekről, másrészt az egyes ember menekülési lehetőségeiről egy igazságtalan rendszerben. A „lápi prolik” külön kasztot képeznek az észak-karolinai Barkley Cove fantázianevű településen. A mezítlábas, magára hagyott kislány életében egyszer megy iskolába, de az is traumatikus élmény számára. Menedéket a lápon talál, amely körbeöleli és elrejti a világ szeme elől. „A nap beborította Kya vállát, akár egy meleg takaró, és még mélyebbre hívogatta a mocsárba. Néha ismeretlen éjszakai hangokat hallott, vagy megijedt a közelben lecsapó villámtól, de valahányszor megbotlott, a táj ott volt, hogy elkapja.”
A megtartottságérzés a természetben, a társadalomból kitaszított nő mint megbélyegezni való boszorkány is visszatérő motívumok az irodalomban. A természet itt is női arccal jelenik meg, „a láp lett (Kya) édesanyja”. A lápi teremtett világ, amely lenyűgözi és mindig új felfedezőutakra hívja Kyát a királyi méltóságú szürke gémmel, a magasan szárnyaló sassal, a pompás színekkel és formákkal végtelen tágassággal ajándékozza meg az emberi kapcsolatokban, törődésben szűkölködő lányt. Testét, lelkét táplálja. A lány mintegy öntudatlan terápiás folyamatként folytat ökológiai mélyfúrást, alternatív biológiai kutatásokat a lápvidéken, és mindezt művészi érzékenységgel dokumentálja. Hamar ráébred, hogy az emberi világgal ellentétben a természet világában nincsen „sötét oldal”, a túlélésért folytatott folytonos, sokszor igen leleményes küzdelem zajlik. Az „Isten háta mögött” mindvégig jelen van ezt a tökéletes rendszert, csodálatos, eleven valóságot fenntartó Teremtő.
A világ mégis betör a lápra: se a táj, se a lány nem marad érintetlen. Két meghatározó, sorsfordító találkozása lesz Kyának, a szálak – ez az emberi tevékenység jellemzője – összekuszálódnak, Kya világának rendje felborul. Így kísérhetjük nyomon a lány felnövekedésének történetével párhuzamosan egy bűnügyi nyomozás történetét. Ki a bűnös? – keresi a választ az ügyészség. Próbálják összerakni a képet, kideríteni az igazságot emberi okoskodással, spekulációval, de az csak a tűztorony tetején is túlról néző, mindent látó szem előtt rajzolódhat ki. A titkot a láp és az óceán kagylói őrzik egyértelművé téve: nem az ember a döntőbíró, apály és dagály, élet és halál ura.
A kép forrása: countryandtownhouse.com
Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. szeptember 25 - október 2-ai, 87. évfolyam 37-38. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a kiado@lutheran.hu e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
